Albérlet piac

Tartós túlkínálat van az albérletpiacon, ezért az elkövetkezendő hónapokra, sőt, évre az árak stagnálása lesz jellemző – ez az ingatlannal foglalkozók egyöntetű véleménye.

Többen közülük azt is állítják, hogy a szeptember-októberi szezont követően az árak némileg még vissza is esnek. A túlkínálat oka, hogy Budapesten és vidéken több tízezer lakást vásároltak meg befektetési célból. Ezeknek tulajdonosai pedig nem arra törekednek, hogy a lehető legmagasabb bérleti díjat préseljék ki a bérlőből. Nekik az a jó, ha lakásaikat tartósan lakják, azaz felügyelik az ingatlant, amellett, hogy a mindenképpen esedékes rezsiköltségeket a bérlő állja. Hosszú távon pedig akkor számíthatnak erre, ha nem feszegetik a piaci árat, esetleg alá is mennek kicsivel: azaz nem kell arra számítaniuk, hogy a magas bérleti díj miatt bérlőik kéthavonta továbbállnak. Ez tehát az árak szinten maradása, némileg csökkenése irányába hat.

Albérletszempontból a fő szezon a szeptember-október és a január-február, az egyetemi szemeszterek kezdetének időpontjai. Szeptemberben keresnek ugyanis lakást az egyetemisták-főiskolások. Az év elején pedig sokan közülük lecserélik bérleményüket, nem beszélve az ekkor munkába állókról. A legkeresettebbek az egy-másfél szobás lakások. Mind fővárosi, mind vidéki viszonylatban beszélhetünk ezeknél átlagárakról.

Ha olcsón, jó albérletet akarunk szerezni háromféle technikával dolgozhatunk. Először is, vegyünk három-négyféle hirdetőújságot. Ezek közül is azok a jók, amelyekben más betűvel szedik a címközvetítő irodák hirdetéseit, mint a magánhirdetéseket. Ennél is hatékonyabb módszer, ha magunk adunk fel hirdetést: sokak véleménye szerint ez a királyi út – akár a drágább, de igényesebb lakások tekintetében is. Harmadszor pedig, járjuk azt a környéket, amely megtetszett, és figyeljünk a falragaszokra, vagy elegyedjünk szóba a környéket és bérházukat ismerő nyugdíjasokkal.

A jelenlegi piacon – akárcsak tavaly – a 60-70 ezer forint az a lélektani határ, amely alatt hamar ki lehet adni egy lakást, többért viszont már nehézkesen. És ez érvényes a fővárosban akár a budai ingatlanokra is. Budapest legkedveltebb kerületeiben, azaz az I., II., XII-ben ugyan valóban sok olyan villalakást találni, amelyeknek a bére havi több ezer dollár is lehet, de ezt csak a gazdasági, diplomáciai vezető réteg tudja megfizetni.

Bérlőként, bérbeadóként fontos szempont, hogy a lakást feketén, vagy legálisan vesszük, adjuk ki. Utóbbi esetben ugyanis a bérbeadó által fizetendő 20 százalékos jövedelemadóval is számolni kell. (Például, ha közvetítőhöz fordulunk, az általában nem foglalkozik feketén kínált lakásokkal.) Az ingatlan kiadás ÁFA-mentes, ezzel tehát nem kell törődni.

Budapesten, mint vidéken teljesen általánossá vált mára, hogy a bérbevevést megelőzően kauciót kell fizetni. Ezt két-három havi bérleti díjban szokták megszabni a bérbeadók. A kaució egyrészt arra szolgál, hogy ha bármilyen rombolást követ el a bérlő, ebből azt fedezni lehet, másrészt az esetlegesen ki nem fizetett rezsiköltségekkel szembeni biztosíték.

Albérletkeresőként készüljünk fel arra, hogy sok bérbeadó nem hajlandó gyerekes családoknak kiadni a lakását. Ennél még egy fokkal rosszabb a helyzet, ha kutyát vagy macskát akarunk magunkkal vinni. Ezeket a felállásokat azért nem kedvelik a bérbeadók, mert azt feltételezik, hogy – bármilyen morbidul hangzik – úgy a gyerek, mint a háziállat “lakásromboló tényező”. Ilyenkor esetleg megpróbálkozhatunk külföldinek kiadni magunkat – a bérbeadók őket kedvelik a legjobban -, de akkor egyúttal arra is készüljünk fel, hogy drágább árat szabnak nekünk.

Fontos: bérlet az albérlet! Az albérlet hétköznapi jelentése és jogi fogalma eltér egymástól. A jog kizárólag a mástól bérlő személy általi bérbeadást nevezi albérletnek, míg a tulajdonostól való bérlést bérletnek hívják. Szeptemberenként az utóbbi években több mint húszezer egyetemistának-főiskolásnak nem jut hely a fővárosi kollégiumokban, ezért ők az albérletpiac főszereplői. Országosan ez a szám százötvenezerre tehető. A tavalyi tanévben az ELTE például csak vidéki hallgatói húsz százalékának tudott kollégiumot adni. Nincs ember, aki megmondaná, hány lakás van ma a fővárosi és a vidéki ingatlanpiacon, erről semmiféle statisztika nincs.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Post Navigation