Budapesti mozik története – bódétól a multiplexig

Sorra zárnak be Budapesten a művészmozik. A 10-20 termes, gigantikus multiplexek pedig egymás után nőnek ki a semmiből a fővárosban és vidéken is. Mi vezetett ide és hogyan kezdődött a mozgófilm vetítés Magyarországon?

A világ első, rendszeresen működő, nyilvános filmvetítő helye Párizsban nyitotta meg kapuit 1895-ben. Nem sokkal később, 1896-ban követtük a francia példát. Az első budapesti mozik nem egészen úgy néztek ki, mint 21. századi társaik. Még csak nem is négy fal között játszották a filmeket az érdeklődőknek. A legelső vetítésre a Váci utcában, egy ház külső falán került sor. Kezdetlegesnek nevezhető mozizás volt még kalapüzletben, sátorban, bódéban és kávéházakban is. A mozi akkoriban a cselédek, a szegény és egyszerű emberek szórakozása volt.

Az első önálló moziépületek az 1900-as évek elején épültek. 1910-től pedig megnyíltak a Körút és a Rákóczi út elegáns és előkelő mozijai, melyek már díszes épületekben kaptak helyet. A kényelmet puha, bordó bársonyülések, néhol pedig zárt páholyok is biztosították. A magasabb rangú, gazdag arisztokrácia által is látogatott helyeknek köszönhetően a mozizás igazi sikké vált a 20. század elejére. Ezzel párhuzamosan léteztek csőmozik és utánjátszók is, melyeket leginkább a középréteg, illetve a munkások és cselédek látogattak. Az első világháborút megelőző időszakban Budapest Európa legnagyobb mozivárosaihoz tartozott Londonnal, Berlinnel és Párizzsal együtt. Annak ellenére, hogy ebben az időszakban már 114 mozi is működött a fővárosban, üzemeltetésük nem tartozott a legjövedelmezőbb vállalkozások közé. 1913-ban meg több kisebb mozi is megszűnt, helyettük nyílt hat új, 300 férőhelyes filmszínház. A legtöbb mozi a VI., VII. és VIII. kerületben volt. A budai oldal ekkor még nem tartozott a legnépszerűbb szórakozónegyedekhez.

Néhány jelentős mozi az első időszakból
Mozgókép Otthon – első számozott ülések, késő esti vetítések
Apolló – az első budapesti filmszínház, mely eredetileg is mozinak épült
Uránia – az első magyar filmet a tetején forgatták (A tánc, 1901)
Fórum – az első magyar nyelvű külföldi filmet itt mutatták be (singing Fool, 1929)
Broadway – az egyetlen földalatti mozi. Légiriadó idején se kellett megszakítani a vetítést.

Második világháború
A második világháborúban rengeteg pesti mozi megsemmisült, tulajdonosaik pedig életüket vesztették. Így a mozik a pártok kezébe kerültek. A kis filmmennyiség és az alacsony jegyeladások miatt 1950-ben a 130 budapesti moziból 30-at bezártak.

  • 50-es évek – megnőtt a mozi jelentősége, és 1956-ban rekord mennyiségű, 371 mozi üzemelt Budapesten.
  • 60-as évek – a virágzó magyar filmművészet hatalmas tömegeket vonzott a filmvászon elé.
  • 70-es évek – a televízió bekerült a háztartásokba, a fővárosi mozik száma 71-re csökkent.
  • 80-as évek – Art mozik megjelenése
  • 90-es évek – külvárosi mozik bezártak, mozizási szokások megváltoztak.
  • 2000-től – a multiplexek térhódítása

Bár a klasszikus mozik hanyatlásával párhuzamosan nehezebb helyzetbe került a magyar filmgyártás is, a minőségi, magas színvonalú filmek készítése korántsem lehetetlen. Léteznek ugyanis olyan ügynökségek, melyek képesek ellátni bármilyen méretű produkciót. Professzionális eszközökkel (kamera, objektív) és értékes kapcsolati tőkével (managerek, producerek, színészek, befeketetők) segítik a filmezés teljes folyamatát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Post Navigation