Tippek építkezőknek

Kategória: Szerző:
Hozzászólás

Egy építkezés nagy falat, még ha minden rendben is megy és a pénz sem fogy el menet közben. Vannak dolgok, amelyeken – mint a gyerekbetegségeken – át kell esni.

10 pontban összefoglaltuk, melyek is ezek.

1. Előzetes tervezés

Javasolt az elképzeléseinkhez közelálló ház felkutatása vagy a környezetünkben vagy szaklapokban és az azt tervező felkérése. Az építkezők számára fennáll a lehetőség, hogy a tervezéssel kapcsolatos szervezés több lépését összevonva komplett építési tervdokumentációt vásároljanak. Az ajánlott terv (típusterv) tipikusnak tekinthető lakóépületek (családi házak, sorházak stb.) engedélyezési és kivitelezési terv részeit tartalmazza. Építész szakember közreműködésére ilyenkor is szükség van, hiszen az építtető egyedi igényeinek megfelelő helyiségek kialakítása, valamint az épületnek a telken való elhelyezése (tervadaptáció) és az engedélyeztetés tervezői feladat. Az ajánlott tervekről funkciók és tájegységek szerint katalógusok is kaphatók. Az építkezés, épülettervezés első pontja az építési program meghatározása. Ilyenkor a felkért tervező vázlatterveket készít az épület funkcióinak, a telken való elhelyezésének és fő méreteinek meghatározására. Egy ilyen építési program ad igazán módot arra, hogy a várható költségeket legalább nagyságrendileg meg lehessen becsülni. A program alapján elvi engedélyt kell kérni a területileg illetékes építési hatóságtól, aki állást foglal arról, hogy a tervezett építés megfelel-e a helyszínre vonatkozó övezeti előírásoknak, rendezési tervnek, vagyis elvben kiadható-e arra építési engedély. Ez a terv és engedély alkalmas a társtulajdonosok és érdekelt szomszédok várható magatartásának felmérésére is.

2. Építési engedély

Ha építünk, az általában hatósági engedélyhez kötött. Ez egyaránt vonatkozik új építésre, átalakításra, bontásra, minden olyan beavatkozásra, amely az épület méreteit, elhelyezését és használati funkcióit érinti. Általános elv, hogy a tulajdonos, tulajdonosok hozzájárulása nélkül más nem kaphat építési engedélyt. A tulajdonjog igazolására a földhivatali tulajdoni lapok szolgálnak. Építési, átalakítási vagy bontási engedélyt a területen illetékes hatóság (a jegyző, és az alá tartozó építési osztály) adhat ki, arra jogosult tervező által készített tervdokumentáció alapján. A kiadott engedély általában adott időtartamra szól.

3. Az engedélyezési terv

Az engedélyhez kötött építési tevékenységek esetében építési (átalakítási, bontási) tervet kell készíteni. Az engedélyezési dokumentációhoz szükség lehet hivatalos helyszínrajzra, szakhatósági és közműengedélyekre is. Engedélyezési tervet csak az épületfajtához kötött tervezői jogosultsággal rendelkező magánszemély vagy cég készíthet.

4. Szakhatósági engedélyek

A lakóépületek építésének engedélyezéséhez nem csak az építési hatóságok, hanem egyéb, szakhatóságok jóváhagyására is szükség lehet. Ezeket az előzetes állásfoglalásokat az engedélyezési dokumentációhoz kell csatolni. A leggyakoribb szakhatósági engedélyek a következők: hivatalos helyszínrajz, ÁNTSZ engedély, tűzoltósági engedély. Az országban nem szabványos termékek alkalmazásához minősítési jegyzőkönyvek csatolását kérhetik.

5. Közműengedélyek

Az építmény közművekre való csatlakoztatása külön tervezést és engedélyezést igényel. A közműszolgáltatók hozzájárulását az alábbi esetekben kell kérni: Víz- és csatorna szolgáltatótól: a meglévő közhálózatra való bekötéskor, vagy bővítésekor. Vízóra kérvényezése, felszerelése, kicserélése esetén. Gázszolgáltatótól: minden, a gázvezetékeket érintő beavatkozás esetén. Gázóra kérvényezése, felszerelése, kicserélése esetén. Elektromos engedély: a meglévő közhálózatra való rákötés, vagy megváltozott energiaigény esetén. Villanyóra kérvényezése, felszerelése, kicserélése esetén.

6. Kivitelezési tervek

A kivitelezési tervek a már engedélyezett építési tevékenység pontos tartalmát írják le. A kivitelezési terv ad módot a pontos költségvetés kérésére is.

7. Árazatlan költségvetés

Az építési tevékenység minden formája szabadáras, ezért annak költségeit minden esetben a megbízó és a vállalkozó közötti megállapodás szabja meg. Amennyiben a tervezést és a kivitelezést különböző személyekre bízzuk (a legtöbb esetben ez a célszerű), akkor a tervező a kivitelezési tervhez árazatlan költségvetést készít. Az építkező ezután a terveket és az árazatlan költségvetést több vállalkozónak is oda adhatja, árajánlat kérése céljából. Ajánlott a tervezővel költségbecslést készíttetni, hogy legyen viszonyítási alapunk a kapott ajánlatokhoz.

8. Az árajánlat

Az építési vállalkozó többféle módszerrel készíthet árajánlatot:

a) Az egyes tételekhez egyenként rendeli az anyagárakat és díjösszegeket. Ez az átláthatóbb ajánlat, ugyanakkor lehetőséget ad a teljes munka csak egy részének vállalására is.

b) A díjtételeket saját vagy közhasználatú normagyűjtemény adatai és rezsióradíj alapján adja meg. Ilyenkor viszont nagyon kell figyelni, hogy valóban annyit dolgoztak-e rajta, valamint hozzá nem értő könnyen belebonyolódhat a normák és egyéb szakmai dolgok értelmezésébe.

9. Építési szerződés

Nagyon fontos, hogy az építtető és a vállalkozó megfelelő szerződést kössön. A szerződésnek a szokásos formai követelményeken túl tartalmaznia kell legalább a következőket: a vállalt feladat pontos meghatározása azzal együtt, hogy a szükséges anyagok és berendezések közül melyik fél mit biztosít. Esetleges alvállalkozók és az általuk végzett részmunka megjelölése. A feladat minőségi követelményei és határideje (rész- és véghatáridők). A hibás teljesítés következményei. A vállalási összeg, a fizetés módjának és ütemezésének feltüntetésével. A kivitelezés felelős műszaki vezetőjének meghatározása.

Tipp: Előfordulhat, hogy az építkezés ideje alatt az építőanyagok és a hulladék tárolására, daru felállítására közterületet kell elfoglalni. Ehhez a pontos hely és időtartam megjelölésével önkormányzati engedélyt kell kérni.

10. Az építkezés befejezését követő teendők

Ha az építmény építése, bővítése, felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése építési engedély köteles volt, illetőleg az önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben az építtetőnek használatbavételi engedélyt is kell kérnie. A használatbavételi engedély megadását az un. kiemelt építésügyi hatósági ügyek intézésére jogosult önkormányzati jegyzőjétől kell kérni. Amennyiben minden az építési engedélynek megfelelően történt, kérhetjük a használatbavételi engedélyt. Ha eltértünk az engedélytől, az épületre fennmaradási engedélyt kell kérnünk. Használatbavételi vagy fennmaradási engedély hiányában az építményt nem szabad használni.

Albérlet piac

Kategória: Szerző:
Hozzászólás

Tartós túlkínálat van az albérletpiacon, ezért az elkövetkezendő hónapokra, sőt, évre az árak stagnálása lesz jellemző – ez az ingatlannal foglalkozók egyöntetű véleménye.

Többen közülük azt is állítják, hogy a szeptember-októberi szezont követően az árak némileg még vissza is esnek. A túlkínálat oka, hogy Budapesten és vidéken több tízezer lakást vásároltak meg befektetési célból. Ezeknek tulajdonosai pedig nem arra törekednek, hogy a lehető legmagasabb bérleti díjat préseljék ki a bérlőből. Nekik az a jó, ha lakásaikat tartósan lakják, azaz felügyelik az ingatlant, amellett, hogy a mindenképpen esedékes rezsiköltségeket a bérlő állja. Hosszú távon pedig akkor számíthatnak erre, ha nem feszegetik a piaci árat, esetleg alá is mennek kicsivel: azaz nem kell arra számítaniuk, hogy a magas bérleti díj miatt bérlőik kéthavonta továbbállnak. Ez tehát az árak szinten maradása, némileg csökkenése irányába hat.

Albérletszempontból a fő szezon a szeptember-október és a január-február, az egyetemi szemeszterek kezdetének időpontjai. Szeptemberben keresnek ugyanis lakást az egyetemisták-főiskolások. Az év elején pedig sokan közülük lecserélik bérleményüket, nem beszélve az ekkor munkába állókról. A legkeresettebbek az egy-másfél szobás lakások. Mind fővárosi, mind vidéki viszonylatban beszélhetünk ezeknél átlagárakról.

Ha olcsón, jó albérletet akarunk szerezni háromféle technikával dolgozhatunk. Először is, vegyünk három-négyféle hirdetőújságot. Ezek közül is azok a jók, amelyekben más betűvel szedik a címközvetítő irodák hirdetéseit, mint a magánhirdetéseket. Ennél is hatékonyabb módszer, ha magunk adunk fel hirdetést: sokak véleménye szerint ez a királyi út – akár a drágább, de igényesebb lakások tekintetében is. Harmadszor pedig, járjuk azt a környéket, amely megtetszett, és figyeljünk a falragaszokra, vagy elegyedjünk szóba a környéket és bérházukat ismerő nyugdíjasokkal.

A jelenlegi piacon – akárcsak tavaly – a 60-70 ezer forint az a lélektani határ, amely alatt hamar ki lehet adni egy lakást, többért viszont már nehézkesen. És ez érvényes a fővárosban akár a budai ingatlanokra is. Budapest legkedveltebb kerületeiben, azaz az I., II., XII-ben ugyan valóban sok olyan villalakást találni, amelyeknek a bére havi több ezer dollár is lehet, de ezt csak a gazdasági, diplomáciai vezető réteg tudja megfizetni.

Bérlőként, bérbeadóként fontos szempont, hogy a lakást feketén, vagy legálisan vesszük, adjuk ki. Utóbbi esetben ugyanis a bérbeadó által fizetendő 20 százalékos jövedelemadóval is számolni kell. (Például, ha közvetítőhöz fordulunk, az általában nem foglalkozik feketén kínált lakásokkal.) Az ingatlan kiadás ÁFA-mentes, ezzel tehát nem kell törődni.

Budapesten, mint vidéken teljesen általánossá vált mára, hogy a bérbevevést megelőzően kauciót kell fizetni. Ezt két-három havi bérleti díjban szokták megszabni a bérbeadók. A kaució egyrészt arra szolgál, hogy ha bármilyen rombolást követ el a bérlő, ebből azt fedezni lehet, másrészt az esetlegesen ki nem fizetett rezsiköltségekkel szembeni biztosíték.

Albérletkeresőként készüljünk fel arra, hogy sok bérbeadó nem hajlandó gyerekes családoknak kiadni a lakását. Ennél még egy fokkal rosszabb a helyzet, ha kutyát vagy macskát akarunk magunkkal vinni. Ezeket a felállásokat azért nem kedvelik a bérbeadók, mert azt feltételezik, hogy – bármilyen morbidul hangzik – úgy a gyerek, mint a háziállat “lakásromboló tényező”. Ilyenkor esetleg megpróbálkozhatunk külföldinek kiadni magunkat – a bérbeadók őket kedvelik a legjobban -, de akkor egyúttal arra is készüljünk fel, hogy drágább árat szabnak nekünk.

Fontos: bérlet az albérlet! Az albérlet hétköznapi jelentése és jogi fogalma eltér egymástól. A jog kizárólag a mástól bérlő személy általi bérbeadást nevezi albérletnek, míg a tulajdonostól való bérlést bérletnek hívják. Szeptemberenként az utóbbi években több mint húszezer egyetemistának-főiskolásnak nem jut hely a fővárosi kollégiumokban, ezért ők az albérletpiac főszereplői. Országosan ez a szám százötvenezerre tehető. A tavalyi tanévben az ELTE például csak vidéki hallgatói húsz százalékának tudott kollégiumot adni. Nincs ember, aki megmondaná, hány lakás van ma a fővárosi és a vidéki ingatlanpiacon, erről semmiféle statisztika nincs.

Kávé história

Kategória: Szerző:
Hozzászólás

Hosszan vagy röviden, tejjel vagy a nélkül, zaccmentesen, vagy törökösen-zavarosan, habbal, esetleg rummal, mindenki másként szereti.

Témánk az az ital, amely kivétel nélkül mindenki szívét megdobogtatja…

Kávétörténelem

A hagyomány úgy tartja, hogy a kávét egy etióp juhász fedezte fel, aki megfigyelte, hogy a juhai egész éjszaka éberek maradtak, miután lelegelték néhány érdekes, vörös bogyós cserje terméseit. A történészek tudni vélik, hogy Kr. u. 1000 körül már a főzetét is fogyasztották, mégpedig gyógyszerként. A helyiek, hosszabb vándorutakra készülve szárított kávészemeket rágtak, mert azt tartották, hogy az elegendő erőt és kitartást kölcsönöz majd nekik az utazáshoz. A kávécserje Kaffából, Etiópia egyik tartományából származik. Később innen jutott el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba.
Írásos emlékek tanúsága szerint, a kávézás szokását az adeni mufti, bizonyos Gemaleddin honosította meg a XV. századi Arábiában. Gemaleddin Perzsiában, honfitársaitól tanulta el a kávézás szokását, és azonnal felismerte az ital egyedi serkentő hatásait. A derviseknek azt tanácsolta, élénkítsék magukat kávéval, így könnyebben viselik majd az átimádkozott éjszakák megpróbáltatásait. A kávé rövid idő alatt népszerűvé vált. A XVI. század derekán, Konstantinápolyban nyitották meg az első kávéházat. Rövidesen egyre több helyen szolgáltak fel a koffeintartalmú italból, s a kávé olyannyira közkedvelt itallá vált, hogy még a nagyvezír által kivetett súlyos adók sem tudták kedvét szegni a tulajdonosoknak. A kávézók gomba módra szaporodni kezdtek.

A XVI-XVII. században, a nyugat felé terjeszkedő török birodalom Európába is elvitte a kávéivás szokását. Az 1600-as évek első felében nyílt meg az első velencei kávéház, és egyre több kávézó nyitotta meg kapuit Itália más városaiban is. A fanatikus hívők megpróbálták rávenni VIII. Kelemen pápát arra, hogy tiltsa be “az ördögi italt”. Az egyházfő – a legenda szerint – megkóstolta a kávét, és ízlett neki, ezért megtagadta a kérés teljesítését.

Párizsban és Londonban az 1600-as évek vége óta működnek kávéházak. A XVII. századi angol törvénykönyvek is említik az italt, hiszen a kávéárusoknak gallononként négy penny adót kellett fizetniük. Az európai piacokra általában Alexandria kikötőiből érkezett a kávé. Később – az ital népszerűsödése okán – a gyarmatokon is próbálták meghonosítani a kávét. A hollandok az Indonéz-szigeteken, a franciák a Karibi térségben, az angolok, spanyolok és portugálok Ázsia és Amerika trópusi vidékein létesítettek ültetvényeket. A két leggyakoribb fajta, a Coffea arabica és a Coffea robusta. Ezek a kávéfajták Afrikából származnak.

Mi fán terem a kávébab?

A különböző fajták osztályozásához nem árt tisztázni néhány, a kávé minőségével kapcsolatos kifejezést.

A savasság úgy határozza meg a kávé aromáját, mint a bort annak száraz, édes, félszáraz, vagy félédes volta. A magas savtartalmú kávékat a száraz, az alacsony savtartalmúakat az édes borokhoz hasonlíthatjuk. Általában minél sötétebb árnyalatú a kávébab színe, annál kisebb a savtartalma, de akadnak olyan babok is, amelyek már nyers állapotban is savasabbak, mint más fajták.

A savtartalom mellett a kávé egyik fontos meghatározó jellemzője a testessége. Minél sűrűbb, teltebb aromájú egy kávé, annál testesebbnek nevezzük. Ezek a fajták tejjel fogyasztva a legízletesebbek, ezért a fekete-rajongóknak inkább a közepesen, vagy gyengén testes kávékat ajánljuk.

Zamat kérdésében nehéz objektív döntnöknek maradni. Ahány ember – annyi fajtára, márkára, keverékre esküszik. A szakértők általában a savasság és testesség harmóniája alapján minősítik a kávé zamatát – figyelembe véve természetesen az adott régióra jellemző szokásokat. A kávé élénkítő, vitalizáló hatásait jellemzi annak ereje – természetesen ez esetben is szubjektív szempontok alapján, hiszen nem lehet kizárólag a koffeintartalommal magyarázni kávéfogyasztás utáni álmatlanságunkat.

Lakás-előtakarékosság

Kategória: Szerző:
Hozzászólás

A lakás-előtakarékosság egy olyan lakásfinanszírozási lehetőség, amely megtakarítási forma és hitellehetőség is egyben; fix kamatozású, rugalmasnak számító konstrukció.

A lakás-előtakarékosság egy mindenki számára elérhető, államilag támogatott lakáscélú megtakarítási forma. A Nyugat-Európában már évtizedek óta bevált lakás-előtakarékosság Magyarországon 1997-ben jelent meg.

A lakástakarékpénztárak kizárólag lakáscélú betétgyűjtéssel és hitelezéssel foglalkozó szakosított hitelintézetek. Mivel csak a lakosságnak hiteleznek, és csak lakáscélok megvalósítására, olyan konstrukciót tudnak ügyfeleiknek ajánlani, amely egyedülálló a pénzpiacon. Működésüket külön törvény és több kormányrendelet szabályozza. Felügyeletüket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete végzi.

A konstrukció három fontos pillére a folyamatos és tervszerű megtakarítás, az állami támogatás é a kedvezményes hitelkonstrukció.

Hogy működik a gyakorlatban?

Ön lakás-előtakarékossági szerződést köt egy meghatározott szerződéses összegre, amelyre szüksége van tervei megvalósításához. Rendszeresen takarékoskodik, és leghamarabb 4 év után eléri célját. Ekkor az Ön által meghatározott szerződéses összegnek legalább a felét adja az Ön saját megtakarítása, a 30%-os állami támogatás és az ezek után jóváírt 3%-os betéti kamat. Megtakarításához a szerződéses összeg fennmaradó másik felének erejéig a teljes futamidőre rögzített 6 % kamatú hitelt igényelhet. Így rendelkezésére áll a szerződéskötéskor Ön által meghatározott szerződéses összeg: építkezhet, lakást vásárolhat, korszerűsítheti vagy felújíthatja otthonát. A törlesztési időszak akkor kezdődik, amikor a betétszámláján összegyűlt összeget, valamint az azzal megegyező nagyságú lakáskölcsönt felveszi. Ebben az időszakban Ön a felvett lakáskölcsönt havi egyenlő részletekben törleszti.

A számlanyitás előtt Ön igényei szerint választhatja meg a megtakarítási időszak hosszát, vagyis azt az időszakot, amely alatt Ön rendszeresen betétet fizet be a betétszámlájára (jelenleg 4-8 év között), a szerződéses összeget, vagyis azt a pénzösszeget, amelyet a megtakarítási időszakot követően kézhez kap, valamint a saját befizetés nagyságát, vagyis a vállalt havi megtakarítás összegét.

Mit kell tudni még lakás-előtakarékosságról?

A betétszámlán jóváírt összeg fix kamatlábbal kamatozik. A kamatot a betétszámlán évente tőkésítik, vagyis Ön a kamatos kamatot kapja majd meg. A konstrukció keretében a piaci kamatoknál jóval alacsonyabb, fix 6%-os kamatozású hitelt igényelhet. A hitel csak forintban nyújtható. A szerződéses összeg addig nem folyósítható, amíg a megtakarítás aránya el nem érte az 50 százalékot. Ön az állami támogatástól és a kedvezményes hiteltől függetlenül a gyermekei után járó szociálpolitikai kedvezményt továbbra is igénybe veheti. A rövidebb, hosszabb futamidejű módozatok közül Ön kiválaszthatja az igényeinek és lehetőségeinek legmegfelelőbb változatot. A lakás takarék pénztárokról szóló törvény meghatározza a megtakarítás legrövidebb idejét is, ez jelenleg 4 év. A család minden tagja külön-külön is köthet szerződést és igényelheti az állami támogatást. Így a felvehető összeg nagysága megtöbbszörözhető, nagyobb beruházások megvalósítása is lehetővé válik. Az Országos Betétbiztosítási Alap az elhelyezett betétösszeget és annak kamatait 1 millió Ft-ig biztosítja. Amennyiben lemond a lakáskölcsönről, bónuszt kap, melynek mértéke a betétszámlán jóváírt kamatösszeg 30%-a. 8 év takarékoskodást követően Ön a megtakarításait, az azután járó állami támogatást, valamint a jóváírt kamatokat nemcsak lakáscélra használhatja fel, hanem akár autóvásárlásra, utazásra vagy további befektetésre is. Az állami támogatás az éves befizetések 30%-a. Felső határa évente és személyenként 36.000 forint, ám családon belüli több szerződés kötésével az állami támogatás évente többszörösen is igénybe vehető. A kamaton kívül az ügyfelet terheli még a szerződéskötés díja is, amely pénztáranként változó.

Az áthidaló kölcsön

Arra az esetre, ha Ön úgy dönt, hogy a szerződéses összegre, illetve annak egy részére korábban szüksége van, mint a megtakarítási idő vége, a lakástakarék pénztárak az áthidaló kölcsönt ajánlják. Milyen esetben veheti igénybe a kölcsönnek ezt a formáját? Ha megtakarítási ideje elérte a 2 évet, ha megtakarításai elérték a szerződéses összeg 25%-át.

Az előhitel

Ha Önnek nincs ideje 4 évet várni a pénzére, erre is van megoldás: az előhitel-konstrukció. Lényege, hogy az előhitel összegét már két hónappal a lakás-takarékpénztári szerződés megkötése után igényelheti, ha Ön a partner bankoknál nyit számlát, és hitelképesnek minősítették.

A rendszerváltozáshoz vezető út és annak hatásai

Kategória: Szerző:
Hozzászólás

A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton következett be és játszódott le a különböző szocialista országokban.

Az 1970-es és 1980-as években egyre inkább felszínre kerültek ezen országokban a gazdasági nehézségek, melynek hatására az állami szektor fokozatos leépítését kezdeményezték, elsősorban az ipari, valamint a tercier szektorban.

Az egyes szocialista társadalmak összeomlása mellett, azzal egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a szocialista világbirodalom Európában. A diktatórikus, kizsákmányoló szocializmus lebontását és a pluralista demokrácia megteremtését 1987 és 1990 között Magyarországon egyfajta sajátos magyar útnak tekinthetjük. A forradalmi jelentőségű változások békésen, rendezetten, tárgyalásos formában, az ország kormányozhatóságát és a központi hatalom kormányzóképességét megőrizve, alkotmányos-jogi keretek között zajlottak le.

Azonban ezen kezdeti események egy olyan folyamatot indítottak be mind gazdasági, mind pénzügyi, valamint szociális szempontból, mely napjainkban is érezteti hatását, újabb és újabb kérdéseket vet fel, melyek megoldása még várat magára. Ezen komplex folyamat a rendszerváltást követően éreztette hatását a legintenzívebben. Sokak hittek abban az illúzióban, hogy ha a gazdaság zömében magántulajdonba kerül és működését az állam politikavezérelt beavatkozásai helyett a piacgazdasági szabályok bástyázzák körül, akkor hamar beköszönt országunkban a jólét, a gazdasági prosperitás. Azonban a kapitalizmus újjáépítése nagyobb áldozatokkal járt, mint azt remélni lehetett és ennek hatását a lakosság is nagyban megszenvedte. A nagyszabású átalakulást súlyos válság kísérte, mely főleg a kilencvenes évek első felét jellemezte. A régi vállalati és termelési struktúrák, valamint kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok folyamatosan megszűntek, átalakultak, mely többször is válaszút elé állította az országot és gyakran komoly veszteségek követték a kezdeti változtatásokat. Azonban nem szabad elfeledkezni az addig felhalmozott adósságok mértékéről sem, melyek szintén 1989 végén kerültek a felszínre, amikor is Németh Miklós kormányfő bejelentette az ország teljes adósságállományát. Tehát az adósság- törlesztés egy olyan árnyként lebegett a magyar gazdaság felett, melynek a fogyasztói jólét látta kárát.

1989-ben az ország nettó külső adóssága 15 milliárd dollárra, az éves hazai termék bő felére rúgott, és csak 2001-re sikerült 10 százalék alá csökkenteni. A GDP drámai csökkenéséért az volt a felelős, hogy kiestek a tervgazdaság idején csak papíron létező jövedelmek. Ugyanígy tűnt el több nagyvállalat papíron tekintélyes vagyona, a nemzeti vagyon jelentős része is. Biztosan okozott veszteséget a vállalatok széthordása is, de a vagyonvesztés zöme már jóval korábban bekövetkezett: akkor, amikor még KGST-zsetonnal és állami támogatásokkal tartották fenn a rentabilitás látszatát. A magyar társadalmat érő súlyos veszteségek ellenben nem akkor keletkeztek, amikor azt megtapasztalta, hanem már sokkal korábban.